Micuska lapja.hu

A fősulin egyszer egy csodás filozófiatanárom arra sarkallt minket, hogy vizsgáljuk meg a mai önéletrajzok felépítését! Az amerikai mintát majmolva, természetesen Magyarországon is e stílus bizonyul a legnyerőbbnek. Távirati stílusban közöljük szárazon az adatokat, SEMMITMONDÓAN! Aztán természetesen, ha némi késztetést érzünk rá, hogy kiadjunk még egy picivel többet MAGUNKRÓL (vagy valaki tanácsolta számunkra), mellébiggyesztünk egy MOTIVÁCIÓS LEVELET! Mondanom sem kell, hogy csak a legdivatosabb klisékkel teletűzdelve, úgymint csapatjátékos, motiválható(még jó hogy!), és hasonló máshonnan koppintott okosságokkal.

És..ekkor megkérdezte  a tanárom...mielőtt egy ilyen anyagot kiadunk a kezünkből, elgondolkodunk e rajta, hogy egy régóta áhított állás, a jövőnk múlhat rajta? Persze el -gondoltuk-, de ezt tényleg MI vagyunk??? ENNYIK VAGYUNK CSAK? PÁR SOR, SZÁRAZON, MINDEN ÉRZELEMTŐL MENTESEN, SEMMI TARTALOMMAL A SZAVAK MÖGÖTT???

És tényleg, ha e szempontok szerint újraolvassuk megszokott önéletrajzunkat, vagy közösségi oldalra feltett adatlapunkat, mit látunk? Egy statitisztikai adathalmazt! Született, kora, iskolái(BME, SZIE, PPKE), végzettsége(BTK, PTK) /Apám, most már tényleg tudom mi vagy! Agrármérnök, netán jogász, informatikus, vagy valamilyen kamu szakma tanultja, de az biztos, hogy nem művelője!/; esetleg érdeklődési köre: filmek, zene, kerékpár/köszi! Most már tudom, milyen ember vagy!/! Utálom a kitöltetlen adatlapokat! Az ember ha már másokat nem tisztel, tisztelje meg magát, vagy a szakmáját azzal, hogy ír róla egy pár sort!!!! Csoda -e, hogy ehhez már tényleg szükségeltetik egy motivációs levél! Ezek aztán meg a korábban felvázoltak szerint, bizonyára előre gyártott sablonok alapján készülnek. Tényleg... biztosan van erre is egy internetes hivatkozás, ahonnan letölthető, szerencsére nekem még nem volt szükségem e téren puskára.

Most itt nem arról van szó, hogy a régi, kézzel írott, óvodát is felvonultató bemutatkozó pályázatokat írjunk( a mucsajröcsögei óvodába jártam, és nagyon szép nyarakat töltöttem a nagymamáméknál Tarpusztán, ahova sok szép emlék fűz...anyám, már olvastam ilyet is! :), dehogy! Bár néha kissé régimódi elveim vannak, de azért én is haladok a korral. Mindössze azt tartom hangsúlyosnak, hogy tényleg igyekezzünk magunkról, a céljainkról, a vágyainkról, a személyiségünkről írni. Tény, hogy be kell állni a sorba, én sem tehetek másként, nekem is ilyen stílusból ered az önéletrajzom(mivel ez az elvárás!), de merni kell kreatívan változtatni rajta! Legalább a motivációs levél sikerüljön tartalmasabbra!

Igazából tudom én, honnan fúj a szél, e téren is! Annyi a baj (csupán), hogy a magyar társadalom (is), több kutatás is szolgál bizonysággal, elfelejtett szövegértően olvasni és kifejezően írni.  És itt egyelőre befejezem ezt a témát, mett messzire vihetne, és hát ennek az oldalnak itt a bemutatkozás lenne a célja. Igyekszem ezt most megtenni, egy kicsit másként (amerikás és magyaros formában is, hisz páratlanul szép a magyar nyelv kifejezőereje).

U.i.:  Nos.. mint látható, mások szerint is szeretek csacsogni, sokat beszélni...megkaptam már barátoktól azt is, hogy annyi minden közt csapongok egy időben, hogy azt lehetetlen követni, így igyekeznek kiszűrni a lényeget a mondandómból.  Így az is sokszor előfordul, hogy szembesülnek vele, hogy én már figyelmeztettem őket valamire, szóltam egy dologról, de nem figyeltek rám, így lemaradtak fontos információkról!  Hja, kérem! Az a fránya szűrő!!!!  Tudom..tudom, bennem van a hiba, amiért nem tudok szelektálni!  Egyébként ha meg bajom van, egy szót sem szólok, akkor meg az a problémája mindenkinek, hogy miért nem beszélek! A büntetés, az büntetés kérem; ahelyett, hogy élveznék! Van akikkel nem lehet jót tenni!

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat